Nürnberg - 3. nap

Mivel mindent láttam,amit látni akartam Nürnbergben, és még többet is, gondoltam, az utolsó reggelt nem kapkodom el!

Kényelmesen felkeltem, megreggeliztem, visszamentem a szobába, összepakoltam, és lementem kicheckolni!

Kb. 3/4 10-kor indultam Lorenzkirche metrómegállóhoz, mert az U1-es metró visz egyenesen Fürthbe!

Fürth utcakép

Tipikus bajor házak

Filóztam, hogy vegyek-e metrójegyet 3 €-ért, mivel egyetlen ellenőrt nem láttam sehol két nap alatt, de végül fostos mivoltom győzedelmeskedett és vettem. Persze ezúttal sem jött, kicsit szívtam is a fogam, de tisztes turistának gondoltam magam!

Az az igazság, hogy Fürth fele olyan izgalmas nincs, mint reméltem, főleg nem -3°C-ban, és elég volt egy óra, hogy körbesétáljam! Jobb időben mondjuk szívesen leültem volna a parkban, nézelődni, élvezni a napsütést, gyerekkel jókat lehetett volna mókázni, de a befagyott tó a parkban, a kihalt utcák egyáltalán nem motiváltak további sétára!

kicsit Barcelonás gyík

Helyes kis házakat láttam, jókat lehet tekeregni a kis utcákon, a Rathaus amolyan tipikus német, szerény személyem nem nevezném épp az építészet csodájának!

mind közül a leghelyesebb

Így visszaballagtam a Fürth Hauptbahnhofhoz, mire odaértem már eldöntöttem, hogy én biza nem veszek metrójegyet! A Plärrer állomáson akartam átszállni az U2-es metróra, ami a reptérre megy, állt is bent egy szerelvény, de fogalmam sem volt az hova tart, és ha ez nem lenne elég, kb. 5-6 egyenruhás emberke szállt fel, akikről én ugyan nem mondtam volna meg csípőből, hogy ellenőrök, de többen visszahőköltek a felszállástól, mikor meglátták őket! (Jeee, nem csak én vagyok renitens! :) ) És mikor elindult a metró, már vették is elő az igazolványokat, és jött a "jegyeket, bérleteket!", gondolom én, mert mindenki lelkesen mutatta!

Jött a dilemma, hogy most felmenjek és vegyek jegyet, messze van a reptér, vagy sasoljak folyamatosan! Nyugtáztam, hogy ezek úgyis egyenruhában lesznek, a metró elejére mentem, ahonnan tökéletesen látni az állomást, mert itt olyan metró jár amiben nemhogy vezető nincs, de premier plánban lehet figyelni a vaksötét alagutat! (Ezt előző nap le is videóztam, mellettem 6-7 éves forma gyerekek társaságában!)

Gond nélkül kiértem a reptérre, már csak azt kellett kitalálnom, mit kezdek magammal az elkövetkezendő 7,5 órában!

Rögtön a bejáratnál kis bolt ajándékokkal, egy valag kisautóval, amiket meg kellett néznem Zsombinak, de mivel a Kikben már beszereztem neki egy párat, így elvetettem az elkényeztetés ötletét!

A net excellent működik, úgyhogy feltöltöttem a mai képeket, újra elolvastam az összes cikket a veronai buszbalesetről, bevallom többször megkönnyeztem, és még mindig felfoghatatlan!

Majd irány a meki és az 1 €-os kávé, friss levegő, vissza be, megírtam a második nap eseményeit, beszéltem messengeren apuval (azt hittem, ők ma indultak Franciaországba sítúrára, de kiderült, hogy pénteken indultak este, és ott mentek el a baleset mellett, bár akkor még nem tudták, hogy mi van), netezés, facebookozás, néha friss levegő, és hipp-hopp 17:40 lett! Szép komótosan összeszedtem magam, elmentem WC-re, majd elsétáltam a biztonsági ellenőrzésre. Itt elég gyorsan átjutottam, a kapu még nem volt kiírva, így leültem megírni a mai napi történéseket!

Most 19:18 van, ami azt jelenti, hogy alig több mint egy óra múlva indulunk! Ez elég jó hír, azt hittem, sokkal lassabban fog eltelni az idő!

Kicsit vérzik a szívem, mert Nürnberg nagyon szép, és persze jólesett kikapcsolódni, de azért vágyom már az én kis vigyorgómra! Persze vele csak holnap délután találkozom az oviban, munka után!

19:47 - a visszajáraton látszólag többen leszünk, mint idefele, aminek nem annyira örülök, mert vissza folyosó melletti ülést kaptam, pedig én abszolút ablakpárti vagyok! :(

Azt mondjuk sosem fogom érteni, hogy minek állnak be az emberek egy hosszú sorba, persze ha senki nem állna be, akkor nem lenne sor, és nem haladnánk! :)

Visszafele 20 perccel korábban megérkeztünk szerencsére, de botrányosan messze állnak meg a gépek a termináltól, és egyáltalán nem esett jól a -10°C-ban sétálni, sietés kifele, fel a buszra, ácsorgás, indulás, érkezés Kökire, metró, és már otthon is vagyok!

Összességében szuper kirándulás volt, egyáltalán nem bántam meg, nem is költöttem sokat, és egyszer szívesen visszamennék jó időben is, megnézni a kerteket, parkokat!

Nürnberg - 2. nap

Tekintve, hogy első nap sokkal több mindent láttam, mint ahogy eredetileg terveztem, és a "must see" terveimből csak a Doku Zenter és a Germanisches múzeum maradt hátra (ez utóbbiról azonban már félig eldöntöttem, hogy annyira nem is érdekel, inkább megyek állatkertbe és az Oldtimer múzeumba), így kényelmesen felkeltem, megreggeliztem (ami kevésbé volt csendes és élvezetes, mint első nap), majd útnak indultam.

Doku Zenter

A Doku Zenter könnyen megközelíthető a Hauptbahnhoftól 9-es villamossal. 7 megálló, de ez a megálló neve is, és egyben a végállomás is, így eltéveszthetetlen! Ráadásul a villamos közvetlenül mellette áll meg, így keresni sem kell!

Témához illő, nyomasztó belső

Maga a kiállítás tulajdonképpen Hitler kezdeteiről, a hatalom megszerzéséről és az uralkodásáról szól, no meg a bukásáról és a nürnbergi perekről is! Szerintem érdekes kiállítás, maga az épület és berendezés is sugallja kissé a téma nyomasztó voltát, és mindenképpen ajánlom megtekinteni. Ami zavaró - csakúgy mint a többi kiállításnál -, hogy semmi nincs angolul kiírva, és azért akadnak olyan részek, amiket inkább csak olvasva átfutnék, ahelyett, hogy hallgassam az audio guide-ot, amit nem is hallgattam végig, már csak az idő szűke miatt sem, így úgy érzem, van, amiről lemaradtam!

A nürnbergi perek végén végrehajtották
 a halálbüntetéseket, és megjelent
a másnapi lapban

Innen, mint előzetesen néztem a 45-ös busszal lehet közvetlenül az állatkerthez menni, ami egy rövid sétára van csupán, viszont elég ritkán jár!

Az állatkertben nem terveztem sok időt tölteni, és sok mindent nem is láttam, de még így is megcsúsztam egy picit. Csak a lamantint, a delfineket, a jegesmedvéket (ezeket a T9 rendszeresen át akarja keresztelni "jeges nácik"-ra) és a tigriseket néztem meg, meg ami útba esett épp - zsiráf, szurikáta, bivaly, bölény! Tetszett, és így, hogy időben kényelmesen belefért, nem bánom, hogy megnéztem!

Royce Rolls

BMW 501

Innen nagyon szerencsés módon a 45-ös busszal lehet továbbmenni a Merks Motor múzeumhoz, ami egy oldtimer múzeum! Nincs túl sok autó (mármint igazi, mert játékautó az van számolatlanul), szerintem egyébként nem éri meg a belépő (ami ha jól emlékszem 6 €), de Nürnberg Carddal ez is ingyenes, így megéri! Az érdekessége főleg az autó, hogy a kiállított autók mindegyike, egytől egyig üzemképes!

Ezek után gondoltam elindulok haza, innen a leggyorsabb az U2 metró, leszálltam Opernhausnál, de kedvem támadt még a hotel környéken levő sétálóutcákban csavarogni. Betértem a Kikbe, hogy autót nézzek Zsombinak, és szerencsémre találtam is 5 db-os kiszerelést 6,99 €-ért! Ennyit bőven megért, és hát a 3,5 éves gyereket nem hozza lázba a nürnbergi emlékszar (semmi!), csak az autók, amit akár otthon is megverhetnék, de az nem olyan, hanem még drágább is. A sétálóutcák hangulatosak, minden van, de főleg pretzel (perec), ami szerintem száraz, mint a fűrészpor, mégis eszik az emberek, cipőbolt, ruhaüzlet, kajáldák, pizza hut, meki, starbucks és találtam egy kis hamburgerest, ahol sikerült szert tennem egy cheeseburger menüre, nagy méretben (2 cheeseburger, nagy adag krumpli, nagy üdítő) 6,19 €-ért. És nagyon jó volt, laktató, egyébként pont mint a mekis kaja, semmi extra, tűzoltásnak jó volt!

Ettől viszont olyan szintű édesség sóvárgás jött rám, hogy katasztrófa és persze az óváros legmélyén nem találok sima kajaboltot, hogy ne fizessek egy vagyont egy kis csokiért. Megjegyzem, a lábam lejártam a környező utcákban (belefutottam valami "free Willy" tüntetésbe is), és nem találtam semmit! SEMMIT! Már úgy voltam vele, hogy valami szarral is beérem, csak csokis legyen! SEMMI! Miközben rajtam úrrá lett az az igazi "cravings", amiről a terhesség alatt beszélnek (ami egyébként szerintem csak mítosz, de a nők szeretik ezt a terhesség-dolgot túlmisztifikálni - és megjegyzem túlvagyok már egy terhességen, ha ez még nem lett volna egyértelmű, és a fiamat sem a gólya hozta)!

Végső elkeseredésemben bementem a Müllerbe (ami mellett korábban háromszor elmentem, de az utcaszinten csak parfümöket és egyéb ilyen dolgokat láttam), de aztán láttam, hogy van ennek több szintje, gyerekjátékok stb. Ha már itt vagyok, benézek, vesztenivalóm nincs, és végül az alagsorban megtaláltam a mennyországot, és egy tábla oreos milkával, egy brownie-s ritter sporttal és egy nagy zacskó manner nápolyival távoztam!

Otthon (a hotelben) zuhany, hajmosás, TV be, ahonnan ömlik a women's march in the U.S. Egyszer csak lent a hírsoron (tudjátok, ami folyton megy a CNN-en) elkapok valamit... bus, Hungary, Verona...

Már mennék is fel a netre, hogy mi van, de persze nem akar rendesen működni (egyébként ez volt a legrosszabb a szálláshelyen), de most idegesítőbb, mint valaha! A facebookon valaki megosztásából már körvonalazódik, hogy mi történt, és nagy nehezen sikerül pár cikket elolvasni! Magyar busz balesete, iskolások tartottak hazafele Franciaországból sítúráról, 16 halott, javarészt 14-18 éves diákok a Szinyei Merse gimnáziumból! Nem részletezem a történteket, egyenlőre nem tudják mi és legfőképpen miért történt, de borzasztó, megrázó, felfoghatatlan!

Ezeket a híreket sosem kedveltem, édesapám buszvezető, és folyamatosan Európát járja, többek közt iskolásokat is visznek síelni, úgyhogy egy pár másodpercre megáll a szívem, ha ilyet hallok. Édesanyaként no pláne, mert az emberen akarva-akaratlanul is átfut a gondolat, hogy mit érezne, ha a gyereke ott lenne! Aztán a non plus ultra, hogy jönnek azok a kommentek, hogy minek flancolni francia síúttal, meg jönnek az okosok a fotelból, hogy mert szar a busz, meg a sofőrök nem alszanak stb. 24 óra alatt karóba húzták a szülőket, az iskolát, a busztársaságokat és a buszsofőket, anélkül, hogy bármilyen információ rendelkezésre állna a baleset körülményeiről!

Részvétem a családoknak, barátoknak, osztálytársaknak, de legfőképpen a szülőknek, mert ezt borzalmas lehet átélni!! A túlélő gyerekeknek erőt, kitartást, hogy feldolgozzák a történteket, és hogy legyen erejük továbblépni és élni az életüket!

Nürnberg - 1. nap

Kicsit nehezemre esett reggel felkelni 7.30-kor de nem tudtam, hogy mennyi idő kell majd eljutni egyik helyről a másikra, és nem akartam, hogy valami ne férjen bele a programba.

A reggeli: nem rossz, de ettem már jobbat, én mondjuk hiányoltam a péksütiket, cserébe volt sokféle lekvár és üdítő! A virsli tök ízetlen volt, a majonéz kifejezetten rossz. Szerencsére nem vagyok szégyenlős, simán otthagytam, ami nem ízlett! Ami jó volt, hogy sokáig nem volt senki rajtam kívül, aztán egy idősebb úr csatlakozott, de ennyi!

Nagyjából 9 körül indultam, és kb. 3 perc után rájöttem, hogy nem vettem fel a harisnyát a farmer alá, de úgy döntöttem nem fordulok vissza (hiba volt, mert bár nem kifejezetten fáztam, de azért a labaim megérezték és most fájnak rendesen)!

St. Lorenz Kirche

Mivel a legtöbb hely, ahova ma készültem 10-kor nyit, ezért reggeli közben megnéztem, hogy mik azok, amik nincsenek időhöz kötve, templomok, terek, hidak stb.

Így elsőre a St. Lorenz Kirche fele indultam, ami mint kiderült egyben metrómegálló is, és közelebb van, mint az Opernhaus, csak másik vonalon. Szerencsémre egy rendőr kisteherautó tanyázott pont a bejárat előtt, és esze ágában sem volt elmozdulni. Pedig amúgy gyér gyalogosforgalom volt és kellő távolságra lehetett menni, hogy ne kelljen választani a templom alja és teteje között! Azért lőttem pár képet és lehet hogy visszamegyek még, de lehet, hogy ez a fotó már így marad!

Utána a Hauptmarkt fele vettem az irányt, itt van Tourist Information is, ahol a Nürnberg Cardot meg lehet venni. A Frauenkirche-vel pont úgy jártam, mint a St. Lorenz-nél, csak a rendőrt egy sima civil, ám annál nagyobb teherautó váltotta fel. Egész pontosan kettő is, de egymás takarásában, így nem volt jelentősége! Gondoltam ezzel ma nincs szerencsém, de mindkettő elég közel van hozzám, így még ide is visszajöhetek!

Weißbergergasse

Weinstadel

Séta tovább, innen egy-két perc alatt elérhető a Weißbergergasse (Tanner's Lane), ami tele van cuki kis házakkal, amolyan tipikus bajor vidéki település feeling, csak nagyon rövid!

Ennek a végénél van szemben a Játékmúzeum, ez azonban még nem volt nyitva, így elsétáltam a Marxplatz fele (ahol semmi nincs), de itt található a Kettensteg, és innen továbbsétálva lehet eljutni a Henkersteghez, ahol

Játékmúzeum

a Weinstadel található.

Innen a Trödelmarkton átsétálva mentem vissza a Játékmúzeumhoz. Itt gyakorlatilag minden van, a fiús kiskatonáktól, a játékfarmon át a babaházakig és még azon is túl! A régi babaházak tetszettek a leginkább - hatalmasak, valósághűek és részletgazdagok voltak! Itt a fenti emeleten gyerekjátszó van, ahol lehet fárasztani a kölyköket! :)

Innen indultam fel az Albrecht Dürer Haushoz! Érdemes megnézni a házat, szerintem leginkább a ház miatt!

Dürer-ház

Dürer-ház belülről

A Dürer ház után praktikusan a mellette levő Kaiserburg következett! Ennek sajnos a kertje ilyenkor zárva van, de nyáron biztos jót lehet a gyerekkel viháncolni! Belülről olyan, mint bármelyik másik királyi vár/palota/kastély üresen, de itt tekinthetők meg a koronázási ékszerek is. Nagy hátránya, hogy egy büdös szót nem írnak angolul, és ellentétben a múzeumokkal általában nincs audio guide sem!

Kaiserburg belső udvar

Ezek után lesétáltam a kiindulóponthoz, a Dürer ház mellé, és mivel alapvetően ennyi lett volna mára tervezve, megnéztem, mi fér még bele!

A Neutorturm mellől megy villamos a St. Johannisfriedhofhoz, így arra mentem. Ez egy köztemető, gyakorlatilag a város közepén, és több híresség is itt van eltemetve. Ezügyben nem jártam túl nagy sikerrel, mert belefutottam egy konkrét temetésbe és elég hülyén éreztem magam, hogy vajon nekiálljak-e Dürer sírját keresni. Inkább csendben körbesétáltam és a másik végén megtaláltam kiírva az itt eltemetett hírességeket és "lelőhelyüket", amiből kiderült, hogy a Dürer sír pont a másik végén van. Kihagytam! Nyugtáztam, hogy enélkül is van élet! :)

Innen nem messze található a Memorium Nürnberg Trial, és ebbe az irányba más már nem lesz, így elmentem oda is! Itt lehet megnézni a 600-as tárgyalótermet, ahol a nürnbergi perek zajlottak, már amikor nincs tárgyalás, mert egyébként a terem a mai napig használatban van. Ezzel szerencsém volt, nemhogy nyitva volt, de nem is volt ott senki így szabadon fotózhattam! Dokumentumfilmeket, videókat lehetett nézni és hallgatni a perekből, illetve egy emelettel feljebb kiállítás volt belőle! Ez nagyon tetszett, szerintem érdemes megnézni!

Courtroom 600

Bár mire ennek a végére értem, már erősen éreztem a kilométereket a lábamban, mégis elindultam a DB Railway múzeumhoz. No ez nem volt annyira érdekes, mint vártam, ráadásul a megszokott helyen nem lehetett felmenni az emeletre és egy büdös szó nem volt angolul kiírva, így kétszer sétáltam oda-vissza mire belefutottam valakibe, akitől megkérdezhettem, hogy mégis merre.

Ezek után már eszem ágában sem volt semerre menni, csak egyenesen haza. Útközben bevásárlás a Lidl-ben, másnapra pár zsömle és felvágott, egy kis mandarin és puding! :)

A hotelben gyors zuhany, a szarrá fagyott lábam felmelegítése, TV bekapcs, megkerestem az egyetlen angol nyelvű csatornát, ami a CNN volt, ahol éppen Trump beiktatása zajlott. Néztem egy darabig, aztán alvás!

Nürnberg - 0. nap

Végre letelt a munkaidő, és bár a gépem csak 22.30-kor indul, inkább Ferihegyen ücsörgök, mint az irodában. Nyugati pályaudvar, le a metróhoz, sejtettem, hogy annyian lesznek mint a heringek, de gondoltam majd a Deák téren kiürül... hát nem!! Pár megállóval arrébb le tudok ülni, és bár sokan leszállnak, maradunk még bőven Kökiig. A reptéri buszt könnyen megtaláltam (soha nem mentem még BKV-val a reptérre), jött is a busz, hátul a négyesülésen sikerül helyet foglalnom,, ablak mellett, háttal. Velem szemben egy morcos arcú, kissé sötétbőrű, indiai kinézetű lány, ölében egy nagyon színes hátizsák, lába előtt egy gurulós bőrönd, amitől az istenért nem tudom a lábam rendesen lerakni. Még indulás előtt beül mellénk egy külföldi páros, fogalmam sincs hova valósiak lehetnek, nem is érdekel, a fülem bedugva mint mindig, de azért két zeneszám között konstatáltam, hogy angolul beszélnek. Elég idegesítőek, kihangositva kezdenek el telefonálni, többen csúnya szemmel néznek, ami őket szemmel láthatóan nem hatotta meg.

Szerencsére többen nem a reptérre igyekeznek, így felszabadul egy külön hely, én gyorsan áthuppanok oda, majd nem sokkal később már Ferihegyen vagyunk! Felsétálok az indulás oldalra, rögtön ott a dohányzóhely, ezt megnézem közelebbről, figyelem az érkezőket, jön egy lány jégkrémes bőrönddel, nagyon vagány! Tényleg, fekete bőrönd, rajta színes, pálcikás jégkrémek. Mondanám, hogy ilyet akarok, de nem akarok! Be az épületbe, keresek egy ülőhelyet, nem megyek át a biztonsági ellenőrzésen még, víz van nálam és még sok idő van indulásig!

A várakozási idő nagy részét Hemingway-jel tervezem tölteni, a Kilimandzsáró hava történeteiben! 😉

19:44 - már csak alig 3 óra indulásig! 😩😩😩

21:17 - olyan kevés ember lézeng már csak a reptéren, hogy nehéz elképzelni, hogy tele lesz a gép. Kíváncsian várom. 24 perc múlva írják ki a kaput, és egy óra múlva remélhetőleg már a gépen ülök. Azért nem bánnám ha hamarabb felszállna mindenki és korábban tudnánk indulni! Kicsit elfáradtam!

22:18 - Már a gépen ülünk, nagyságrendileg félig sincs a gép, de mint kiderült az én 33A széken az utolsó sorban van, aminek a hátránya ugye, hogy nem lehet hátradönteni! A biztonsági öv olyan rövid, hogy esélyem sincs becsatolni. Nem mondom, nem vagyok vékony, de ilyen problémám meg soha nem volt! 🛫

20 perccel a várt előtt landolt a gépünk 🛬, 23:40-kor kiszálltunk, 2 emelet fel, hosszú folyosón végig, 2 emelet le, egyenes, balra ajtón ki, jobbra el, balra fordul, egyenes 🚶🏻‍♀️🚶🏻‍♀️🚶🏻‍♀️, friss levegő. 23:55-kor már a metrón ültem úgy, hogy még jegyet is vettem és elszívtam egy cigit! 😃
Viszonylag sima út vezetett a szállásig, bár az utolsó 10 méteren majdnem benéztem! De 0:30-kor már itt voltam. Ami meglepett, hogy a metróról a hotelig totál kihalt volt minden, összesen 4 embert és egy autót láttam! De első ránézésre szimpatikus város, a környék kimondottan, tele sétálóutcával, már láttam gyrosost 🌯, így az olcsó kajálás vélhetően meglesz (persze még otthonról meóztam, hogy hol van Lidl meg Aldi 😂 )
A szállás: Hotel Avenue 🏨, Josephplatz 10, a Hauptmarkttól nem messze. Első benyomásra kellemes helynek tűnik, egyszerű, de tiszta folyosók, csend van. A szobám a harmadikon, jobbra a folyosón az első. Belépve nem túl kellemes szag fogad, így első dolgom ablakot nyitni, majd néhány kép a még rendezett szobaról! Tágas, tiszta, kényelmesnek tűnik. Az ágy egyszemélyes de nagyméretű! A fürdő nagy, tiszta, a plafonon némi beázás nyoma, de nem dohos vagy ilyesmi! Semmilyen extra nincs, van falra szerelt flakonos tusfürdő meg folyekony szappan!
Mire ki pakoltam és megfürödtem, a szoba kellően kiszellőzött, így ablak becsuk, fűtés fel, WiFi-re csatlakozás, blog, és most mehetek végre aludni.

Reggel 7.30-ra állítottam egy ébresztőt de nem valószínű, hogy fel fogok tudni rögtön kelni! 💤💤💤

Első út 2017-ben

Az első utam egy nem túl távoli helyre vezet, ma este indulok Nürnbergbe!

A repjegyet két hete foglaltam a Ryanair oldalán, és mindösszesen 5.159,-Ft-ba került. A Ryanairnél 10 kg-s kézipoggyász benne van az árban, így ezzel nem volt, 3 napra bőven elég.
Korábbi munkahelyemen én szerveztem az üzleti utakat, így összegyűlt néhány ingyen éjszakám a hotels.com oldalon, ebből használtam el hármat, így a szállésrt csupán 3.634,-Ft-ot kellett fizetnem. Szóval a repjegy és szállás együtt 10.000,-Ft alatt van, amiért szerintem bárki szívesen menne.

A költőpénzre sem kellett nagyon gyűjtenem, épp karácsony után vagyunk, és mivel apámnak sosincs ötlete, hogy mivel készüljön, így többnyire nem is készül semmivel - kértem, hogy szánjon meg némi euróval. :D

Utánanéztem a várható kiadásoknak:
- Nürnberg Card - 25 € két napra, ezzel mindenhova ingyen bemehetek, és benne van a helyi tömegközlekedés is, ami igen jó. Egyes látnivalóknál vannak extrák, amikért még ezzel a kártyával is fizetni kell, de ezek nem kihagyhatatlan helyek/programok, így én nem számolok extrával.
- Napi közlekedés - 11,90 € - mivel 3 napot leszek, ezért a harmadik napra is kell tömegközlekedéssel számolnom. Ez a napijegy egyébként hétvégén kétnapos, bár ezt a lehetőséget én most nem használom ki, tekintve, hogy a Nürnberg Card jó lesz péntek-szombatra, így a napijegy csak vasárnapra kell. És ezzel át lehet menni Fürthbe is, nekem ez lesz a vasárnapi program.

Fürthre nem számolok különösebb kiadással a kaján kívül, mert nem is igazán találtak különösebb látnivalót, inkább egész nap sétálós, körbejárós, "pihenős", bámészkodós lesz, remélhetőleg a mínuszokat jól viselem majd.

Ezeken kívül csak kajával kell számolnom, de a szállásban van reggeli, és igyekszem valami kisboltot keresni, és elélek kenyéren és vízen. :D

Sajnos a gép ma 22:30-kor indul, munka után már felesleges hazamenni, mert úgyis csak azt várnám, hogy mikor indulhatok, úgyhogy inkább a reptéren fogok várakozni és Hemingway-jel töltöm az időmet a Kilimandzsáró havát olvasva.

Bár a szálláshely a késői időpont miatt a taxit javasolta a reptérről, nem tudják, hogy low-budget van... metróval elég könnyen megközelíthető, és az csak 3 € lesz, úgyhogy én megkockáztatom éjfél után is a metró/séta kombót.